35 év emberközpontú digitalizáció – ünnepi és szakmai nap Brdo-ban

2025. december 10-én a Brdo Kongresszusi Központ impozáns terme ünnepi és szakmai hangulattal telt meg. Több mint 200 üzleti partner és kolléga gyűlt össze, hogy együtt tekintsünk vissza 35 év innovációjára, biztonságára és víziójára – arra az útra, amely ma is alakítja a modern munkakörnyezeteket.

Ahogy a vendégek megérkeztek, a terem megtelt energiával, nyitottsággal és párbeszédre kész gondolkodó szakemberekkel. A rendezvény házigazdája Sebastjan Kepic volt, aki kifinomultan, mégis lendületesen vezette végig a napot. A külföldi vendégek számára valós idejű tolmácsolás biztosította a teljes bevonódást.

A megnyitó gondolatokat Boris Šolar, a vállalat egyik alapítója, valamint Urban Rozina, a ČETRTA POT vezérigazgatója hozta el. Mindketten hangsúlyozták: a vállalat 35 éve nem csupán technológiai történet, hanem egy olyan értékrendé, amelyben a biztonság, az emberközpontúság és a felelős innováció mindig központi szerepet játszott.

Szerk. megjegyzés: A ČETRTA POT számára új korszak kezdődött az exporttevékenységek elindításával, amelynek első lépése a magyar piac megnyitása és egy leányvállalat a KADRIS 4 Hungary Kft. megalapítása. A vállalat HR- és beléptetési rendszerei már magyar nyelven is elérhetők, és a KADRIS 4 megoldások teljes funkcionalitással támogatják a helyi vállalatok digitális fejlődését.

Program: 35 years of the event 

1. kerekasztal – Az ember és a technológia egyensúlya

Résztvevők:
Urban Rozina (ČETRTA POT), Sandi Brataševec (HIT), Teja Stegel (Fiskars), Peter Frankl (Finance), mag. Nina Scortegagna Kavčnik (munkajogi szakértő), Rok Pavlin (jogi szakértő / jogász)

A beszélgetés középpontjában az az egyre élesebben jelentkező kérdés állt:
hogyan marad emberközpontú a munkavégzés a digitalizáció gyorsuló korszakában?

Teja Stegel – „We have more time for people.” (Fiskars – HR)

Teja gyakorlati HR-tapasztalatból kiindulva arról beszélt, hogy bár a digitalizáció természetesen csökkenti az adminisztrációt, a valódi értéke abban rejlik, hogy több időt szabadít fel az emberekre és a fejlesztésük támogatására. A Fiskarsnál szerzett tapasztalatai alapján arról beszélt, hogyan vált a HR valódi stratégiai területté:

• több idő jut a fejlesztésre,

• a vezetők több figyelmet tudnak adni az embereknek,

• a visszajelzés nem kampányszerű, hanem folyamatos,

• a kompetenciák transzparensen jelennek meg.

Teja azt is kiemelte, hogy a digitalizáció akkor működik, ha a munkatársak értik, hogy a rendszer értük van, nem ellenük. A HR feladata az, hogy ezt a szemléletet megerősítse.

Peter Frankl – A társadalom elfogadta a digitalizációt

Peter Frankl gazdasági és médiaperspektívából közelítette meg a témát. Arról beszélt, hogy az elmúlt években a digitalizáció társadalmi elfogadottsága jelentősen nőtt, különösen akkor, amikor a folyamatok átláthatóak és érthetőek. Szerinte a vállalatok felelőssége, hogy a digitalizációt ne technológiai projektként, hanem kommunikációs és kulturális változásként kezeljék. A közönség nyitott, de csak akkor, ha megérti, miért történik a változás, és hogyan érinti a mindennapi életét.

Nina Scortegagna Kavčnik – A mérés, a teljesítmény és a jogi határok

A munkajogi szakértő a teljesítménymérés és a pay transparency kockázataira hívta fel a figyelmet. A digitalizáció láthatóvá teszi az adatokat — de ez felelősséggel jár.

Nina arról beszélt, hogy:

• a mérőszámok könnyen címkézéssé válhatnak,

• a kategóriák könnyen bélyegekké,

• és a transzparencia csak akkor épít bizalmat, ha finoman és jól kommunikálva alkalmazzák.

A jogi keretek célja nem a korlátozás, hanem az egyensúly megteremtése: hogyan lehet egyszerre igazságos, átlátható és emberséges egy teljesítményrendszer.

Rok Pavlin – A bizalom mint jogi kategória

Rok Pavlin arról beszélt, hogy a digitális környezetben a jogi megfelelés nem csupán szabályrendszer, hanem bizalmi infrastruktúra. A vállalat akkor működik jól, ha a dolgozók értik a szabályok célját, és úgy érzik, azok védik őket. A digitalizáció sikere szerinte azon múlik, mennyire sikerül a belső kommunikációt és a jogi kereteket összhangba hozni.

Sandi Brataševec – A kultúra a legnagyobb kihívás

A HIT első embere vezetői tapasztalatból beszélt. Szerinte a legtöbb digitalizációs projekt nem technikai okokból akad el, hanem azért, mert a szervezet gondolkodásmódja nem tart lépést a technológia gyorsulásával. A digitalizációhoz tanulás, kommunikáció, türelem és vezetői jelenlét kell. Egy vállalat kultúrája sokkal lassabban változik, mint a rendszerei — és a vezető dolga, hogy a kettőt összekösse.

Urban Rozina – Az emberi fókusz megőrzése

Urban a változásvezetés és a technológia találkozásáról beszélt. A vezérigazgatói perspektívából azt emelte ki, hogy a digitalizáció csak akkor működik, ha egyszerre szolgálja:

• az embereket,

• a hatékonyságot,

• és a szervezeti átláthatóságot.

A jövő HR- és beléptetési rendszerei szerinte akkor lesznek sikeresek, ha nem elveszik az emberi kapcsolatot, hanem megerősítik.

2. kerekasztal – NIS2, adatbiztonság és a felelős AI

Résztvevők:
Simon Posnjak, Tadej Zajc, Miha Poberaj, mag. Andrej Tomšič

Ez a panel a nap legmélyebb szakmai blokkja volt, amely a digitalizáció három kulcstémáját járta körül: az adatbiztonságot, a NIS2 megfelelést és a felelős AI-használatot.

Tadej Zajc – Az AI akkor veszélyes, amikor "jól működik"

Tadej arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia legnagyobb kockázata nem a hibázás, hanem amikor „jól működik” — vagyis amikor a rendszer teljesen automatikusan, emberi felügyelet nélkül hoz döntéseket. Szerinte a vállalatok gyakran túl gyorsan és túl nagy optimizmussal vágnak bele AI-projektekbe, anélkül hogy pontosan értenék:

• milyen minőségű adatokkal dolgoznak,

• milyen döntési fákat automatizálnak,

• és milyen kockázatok jelennek meg a rendszerben.

A digitalizáció következő éveinek egyik legnagyobb feladata a vállalatok AI-érettségének fejlesztése lesz — nem technológiai, hanem gondolkodásmódbeli szinten.

Simon Posnjak – Az emberi felügyelet az AI alapfeltétele

Simon Posnjak a technológia oldaláról közelítette meg az AI kérdést. Arról beszélt, hogy az AI valójában nem „varázslat”, hanem algoritmusok sorozata, amelyek kizárólag az alapján döntenek, amit az ember beléjük táplál.

Fő üzenete az volt, hogy:

• az AI működésének megértése nélkül nincs biztonság,

• az adatminőség határozza meg az AI minőségét,

• és minden vállalati AI-alkalmazás felett szükség van emberi kontrollra.

A modern vállalatok egyik legnagyobb felelőssége Simon szerint az lesz, hogy úgy építsenek automatizációt, hogy közben megtartsák az átláthatóságot és a felülvizsgálhatóságot.

Miha Poberaj – A digitális identitás új európai alapja

Miha Poberaj arról beszélt, hogy a digitalizáció és az adatbiztonság sikerének kulcsa nem a technológia, hanem a szervezeti kultúra átalakulása.
Kiemelte, hogy:

• a vállalatoknál a kultúrát és a mindennapi szokásokat kell megváltoztatni,

• nem szabad büntetni az embereket, ha hibáznak,

• hanem oktatni, támogatni és tudatosítani kell őket programokkal, mert így lehet valódi, tartós biztonsági érettséget elérni.

A NIS2 kapcsán hangsúlyozta, hogy a folyamat:

• 2018-ban indult,

• nagyon szigorú,

• és sokkal mélyebben érinti a vállalatok működését, mint elsőre gondolnánk.

Miha szerint a NIS2 megfelelés nem adminisztráció, hanem működési modellváltás, amely új szokásokat, új vezetői felelősséget és erősebb biztonságtudatosságot követel meg mindenkitől.

mag. Andrej Tomšič – A digitalizáció etikai keretei és a személyes adatok védelme

Mag. Andrej Tomšič az etikus digitalizáció és a személyes adatok védelmének kérdéseit emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés soha nem veszélyeztetheti az emberi méltóságot és a magánszférát: a digitális rendszereknek átláthatóan kell működniük, és mindig tiszteletben kell tartaniuk az egyén integritását.

Rámutatott, hogy a biometrikus és személyes adatok kezelése különösen érzékeny terület, ezért ezeket a lehető legmagasabb szintű biztonsággal kell védeni. A cél nem a kontroll, hanem az, hogy a technológia szabadságot és biztonságot adjon az embereknek, ne pedig korlátokat.

Tomšič szerint az etikus adatkezelés nem csak jogi, hanem erkölcsi és szervezeti kötelesség: a digitalizáció csak akkor működik jól, ha az emberek megbíznak a rendszerben, és tudják, hogy adataikkal felelősen bánnak.

Történet és jövőkép – mit viszünk tovább a jubileumi napról?

A kerekasztalok közös üzenete egyértelmű volt: a digitalizáció emberi és technológiai oldala nem szétválasztható. A HR, az IT, a jogi megfelelés és a vezetés olyan egymásra épülő rendszert alkot, amelyben minden döntés hatással van a szervezet kultúrájára és biztonságára.

A nap végén külön köszöntötték a vállalat alapítóit:

Boris Šolar
Tomaž Frelih
Samo Vehovec

Ők hárman indították el azt az utat, amely mára régiós szinten formálja a HR és az azonosítási rendszerek jövőjét. A vállalat sikere mögött 35 évnyi felelősségteljes, emberközpontú gondolkodás húzódik.

Az esemény egészének üzenete pedig így foglalható össze:

A technológia akkor válik valódi értékké, ha az embert szolgálja.
A jövő pedig akkor lesz sikeres, ha közösen gondolkodunk róla.

A ČETRTA POT most új fejezetbe lépett — olyanba, ahol a digitalizáció és az emberi értékek egymást erősítve alakítják a következő évtizedet.

---

35 Years of People-Centric Digitalization – A Celebratory and Professional Day in Brdo

On December 10, 2025, the impressive hall of the Brdo Congress Centre filled with a celebratory and professional atmosphere. More than 200 business partners and colleagues gathered to look back together on 35 years of innovation, security, and vision – the journey that continues to shape today’s modern work environments.

As guests arrived, the hall quickly filled with energy, openness, and professionals ready for dialogue. The event was hosted by Sebastjan Kepic, who guided the day with both refinement and dynamism. Real-time interpretation ensured full inclusion for guests from abroad.

Opening remarks were delivered by Boris Šolar, one of the company’s founders, and Urban Rozina, CEO of ČETRTA POT. Both emphasized that the company’s 35-year history is not only a technological story, but a set of values in which security, people-centric thinking, and responsible innovation have always played a central role.

Editor’s note: A new era has begun for ČETRTA POT with the launch of its export activities, the first step of which is entering the Hungarian market and establishing its subsidiary, KADRIS 4 Hungary Kft. The company’s HR and access-control solutions are now fully available in Hungarian, with the complete functionality of the KADRIS 4 ecosystem supporting the digital development of local organizations.

Program: 35 years of the event 

1st Roundtable – The Balance Between People and Technology

Participants:
Urban Rozina (ČETRTA POT), Sandi Brataševec (HIT), Teja Stegel (Fiskars), Peter Frankl (Finance), mag. Nina Scortegagna Kavčnik (Labour Law Expert), Rok Pavlin (Law)

The discussion focused on a question that is becoming increasingly pressing:
how can work remain people-centred in an era where the pace of digitalization is accelerating?

Teja Stegel - "We have more time for people." (Fiskars – HR)

Teja drew from practical HR experience, explaining that while digitalization naturally reduces administrative work, its real value lies in freeing up time for people and supporting their development. Based on her experiences at Fiskars, she spoke about how HR can become a truly strategic function:

• more time is available for employee development,

• leaders can give more attention to their people,

• feedback becomes continuous rather than periodic,

• competencies become transparent throughout the organization.

She also stressed that digitalization works only when employees understand that the system is for them, not against them. HR plays a key role in reinforcing this mindset.

Peter Frankl – Society has embraced digitalization

Peter offered an economic and media perspective. He highlighted that in recent years, public acceptance of digitalization has increased significantly, especially when processes are transparent and easy to understand.
He emphasized that companies must treat digitalization not merely as a technological project but as a communication and cultural transformation.

People are open to change – as long as they understand why it is happening and how it affects their everyday work.

mag. Nina Scortegagna Kavčnik – Measurement, performance, and legal boundaries

Nina spoke about the risks associated with performance measurement and pay transparency.
Digitalization makes data visible – but that visibility comes with responsibility.

She highlighted that:

• metrics can easily become labels,

• categories can become stigmas,

• transparency builds trust only when communicated sensitively and applied thoughtfully.

The purpose of legal frameworks is not restriction, but balance: how to create a system that is fair, transparent, and humane.

Rok Pavlin – Trust as a legal foundation

Rok explained that in a digital environment, compliance is not just a set of rules but a framework of trust.
Organizations function well only when employees understand the purpose of regulations and feel protected by them.
Digitalization succeeds when communication and legal structures work together.

Sandi Brataševec – Culture is the greatest challenge

From a leadership perspective, Sandi pointed out that most digitalization projects fail not for technical reasons, but because the organization’s mindset cannot keep pace with technology.
Digital transformation requires learning, communication, patience, and visible leadership.
An organization’s culture evolves far more slowly than its systems – and it is the leader’s role to bridge this gap.

Urban Rozina – Preserving human focus

Urban spoke about the intersection of change management and technology. He emphasized that digitalization works only when it simultaneously supports:

• people,

• efficiency,

• and organizational transparency.

Future HR and access-control solutions will be successful only if they strengthen human connection rather than weaken it.

2nd Roundtable – NIS2, Data Security, and Responsible AI

Participants:
Simon Posnjak, Tadej Zajc, Miha Poberaj, mag. Andrej Tomšič

This panel delivered the day’s most in-depth technical insights, exploring three crucial topics: data security, NIS2 compliance, and responsible AI usage.

Tadej Zajc – AI is most dangerous when it “works well”

Tadej explained that the greatest risk of AI is not malfunction, but when it functions too automatically, without human oversight.
Many companies adopt AI with excessive optimism, without fully understanding:

• the quality of their data,

• what decision paths they automate,

• and what risks they may introduce.

The next major challenge in digitalization will be increasing organizational AI maturity, not technological capability.

Simon Posnjak – Human oversight is fundamental

Simon spoke about the technical reality of AI: behind every model, there are algorithms driven entirely by human input.
Key messages:

• without understanding AI mechanics, there is no safety,

• data quality determines AI quality,

• every enterprise AI application requires human control.

Miha Poberaj – Digital identity as Europe’s new foundation

Miha Poberaj emphasized that the real key to successful digitalization and data security is not technology itself, but the ability of an organization to change its culture and everyday habits.

He highlighted that:

• changing the culture and habits inside the company is a key step,

• you shouldn’t punish people when mistakes happen,

• instead, you need to educate and support them with training programs,
  because this is the only way to build long-term security awareness and real organizational maturity.

Regarding NIS2, Miha pointed out that the regulatory process:

• started in 2018,

• is extremely strict,

• and affects company operations much more deeply than most people expect.

According to Miha, NIS2 compliance is not an administrative task, but a fundamental operational shift — one that requires new habits, new leadership responsibility and a stronger culture of security across the whole organization.

mag. Andrej Tomšič – Ethical Aspects of Digitalization and the Protection of Personal Data

Mag. Andrej Tomšič addressed the ethical dimensions of digitalization and the protection of personal data in the workplace. He emphasized that technological development must never jeopardize human dignity or the right to privacy. Digital systems must operate transparently and always respect human integrity.

He pointed out that biometric and personal data are particularly sensitive, and therefore require the highest level of security. The purpose of technology is not to control people, but to give them freedom and security, ensuring that digital tools support individuals rather than restrict them.

According to Tomšič, ethical data management is not only a legal requirement but also a moral and organizational responsibility. Digital transformation can only succeed if people trust the system and know that their data is handled with care and respect.

Conclusion – What we take with us into the future

The roundtables delivered a clear message: the human and technological sides of digitalization cannot be separated.
HR, IT, legal compliance, and leadership form an interconnected system where every decision shapes organizational culture and security.

At the end of the event, the company founders were honored:

Boris Šolar
Tomaž Frelih
Samo Vehovec

Their work laid the foundation for a company that now shapes the future of HR and identification systems across the region.

Technology becomes meaningful only when it serves people.
And the future succeeds only when we build it together.

ČETRTA POT now enters a new chapter — one in which digitalization and human values strengthen each other.