DIMOP 1.2.6/B – támogatás működésfejlesztésre és digitalizációra
A magyar mikro- és kisvállalkozások számára 2026 tavaszán megnyílt egy olyan támogatási lehetőség, amely nem egyszerű eszközbeszerzésre, hanem valódi digitális fejlődésre ad forrást. A DIMOP Plusz-1.2.6/B-26 felhívás keretében 3 és 12 millió forint közötti, vissza nem térítendő támogatás érhető el, legfeljebb 90%-os támogatási intenzitással, minimum 10% önerő mellett. A pályázatok benyújtása 2026. március 31-én 17:00-kor indul, a konstrukció országos roadshow-val is támogatott, és több ezer vállalkozás kaphat forrást a keretből.
Nem véletlen, hogy több helyen úgy fogalmaztak: ez az elmúlt húsz év egyik legkedvezőbb digitalizációs pályázata. Az MKIK kommunikációja szerint a konstrukció hardverre, szoftverre, webfejlesztésre és e-kereskedelmi fejlesztésekre is nyithat lehetőséget, de a lényeg nem az egyes elemekben, hanem a mérhető digitális szintlépésben van.
Miért fontos ez most?
Magyarország vállalása szerint 2030-ra a hazai kkv-k legalább 89%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást. Ez nem csak uniós cél, hanem nagyon gyakorlati üzleti kérdés is: aki ma még szigetszerű, részben manuális, részben elavult rendszerekkel működik, annak a következő években egyre nehezebb lesz hatékonyan növekedni, megfelelni az adatbiztonsági elvárásoknak, vagy egyszerűen csak átláthatóan működni.
A pályázat különösen azoknak a cégeknek érdekes, amelyek digitális szempontból még alacsony vagy nagyon alacsony szintről indulnak. Ez fontos különbség: a felhívás nem a már közepesen fejlett, mindennel ellátott cégek finomhangolásáról szól, hanem arról, hogy a vállalkozás ténylegesen feljebb lépjen a digitális működésben. Ezt a rendszer bemeneti és kimeneti méréssel is vizsgálja.
Nem azt nézik, hogy „mit vettél”, hanem azt, hogy fejlődtél-e
A konstrukció egyik legfontosabb üzenete, hogy itt nem önmagában egy laptop, egy szerver vagy egy szoftverlicenc a történet. A pályázat logikája a digitális intenzitás növelése. A vállalkozásnak a projekt elején el kell végeznie a digitális szintfelmérést, majd a projekt végén egy kimeneti mérésben is igazolnia kell, hogy tényleges digitális fejlődés történt. A bemeneti mérést maga a vállalkozás végzi el, de a nyilatkozat tartalmáért felelősséget vállal; a projekt eredményét pedig a felhívás szerint a megfelelő szereplők vizsgálják, ideértve az MKIK-t, a DKF Kft.-t és bizonyos esetekben a könyvvizsgálót is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elég valamit megvásárolni. Úgy kell összeállítani a projektet, hogy a vállalkozás digitális működése ténylegesen erősebb legyen a végén. A hardver például nem önállóan áll a pályázat középpontjában: a felhívás támogatható eszközöket is nevesít, de a projekt logikája továbbra is a digitális fejlesztési célok teljesítésére épül.
Kik pályázhatnak most, és mi a helyzet Budapesttel?
A most megjelent DIMOP Plusz-1.2.6/B-26 felhívás a kevésbé fejlett régiókban megvalósuló projektekre vonatkozik, vagyis Budapest kivételével Magyarország egész területére. A pályázat benyújtási időszaka 2026. március 31. 17:00 és 2026. június 30. 23:59 között van. Az MKIK tájékoztatása szerint a későbbiekben Budapest is bekapcsolódik egy további konstrukcióval, ezért a fővárosi cégeknek is érdemes figyelniük a következő felhívást. A területi elhatárolásnál a megvalósítási helyszín számít, ezért ezt már a tervezés elején tisztázni kell.
A pályázat egyszerűnek tűnik, de az elején lehet a legtöbbet hibázni
Sokan ott csúsznak el, hogy a digitális szintfelmérést gyorsan, rutinból vagy túl optimistán töltik ki. Pedig ez a projekt egyik legfontosabb pontja. Ha egy cégnek van ugyan valamilyen régi rendszere, de az elavult, nem használható érdemben, nem támogatja a működést, akkor az üzleti logika szerint nem feltétlenül tekinthető valódi digitális képességnek. A mérésnél ezért nem az a jó stratégia, hogy „mindent bepipálunk”, hanem az, hogy a vállalkozás valós állapotát gondolja végig. A felhívás mögötti logika is az, hogy a projekt eredményeként kell látszania a fejlődésnek.
A másik gyakori félreértés, hogy majd elég lesz egyetlen jó ötlet vagy egy önálló hardverbeszerzés. A konstrukcióban legalább három támogatható fejlesztési cél együttes tervezése szükséges, ráadásul az 1. és 2. fejlesztési cél nem számít bele ebbe a minimum háromba. Vagyis a projektet nem lehet egyetlen eszközre vagy egyetlen szolgáltatásra felépíteni.
Hogyan működik a finanszírozás?
A támogatás vissza nem térítendő, de a konstrukció alaplogikája utófinanszírozású. Ez röviden azt jelenti, hogy a vállalkozásnak számolnia kell saját forrással és likviditással. A minimum önerő 10%, és a támogatási összeg 3 és 12 millió forint között lehet. Emellett legfeljebb a megítélt támogatás 25%-ának megfelelő előleg is igényelhető, ami jelentős segítség lehet a projekt elindításában.
A folyamat egyszerűsítve így néz ki:
- digitális szintfelmérés és projekttervezés,
- pályázat benyújtása,
- pozitív döntés esetén a fejlesztés megkezdése,
- bevezetés és dokumentálás,
- szakmai teljesülés igazolása,
- kimeneti mérés és ellenőrzés,
- elszámolás és kifizetés.
A jó hír az, hogy a pályázati igénylés logikája a kommunikáció szerint egyszerűsített, de mivel érkezési sorrend is számít, nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni az előkészítést. A legnagyobb időveszteség általában nem a beadásnál, hanem az előkészítésnél keletkezik: amikor a cég még nem tudja pontosan, mit akar fejleszteni, és hogyan álljon össze egy valóban működő projekt.
Mire érdemes figyelni a fejlesztési tartalom összeállításánál?
A legjobb projektek nem úgy születnek, hogy a vállalkozás kiválaszt három tetszőleges sort, hanem úgy, hogy a saját működéséből indul ki. A kérdés nem az, hogy „mire lehet pályázni?”, hanem az, hogy a vállalkozás hol tud valóban fejlődni.
Tipikus jó irány lehet például:
- HR és munkaidő-folyamatok digitalizálása,
- online együttműködés és távoli hozzáférés erősítése,
- informatikai biztonság és adatvédelmi dokumentáció rendbetétele,
- webes jelenlét vagy ügyfélkapcsolati folyamat fejlesztése,
- felhőalapú szolgáltatások bevezetése.
Nem szükséges mind a 23 fejlesztési célt egy cikkben végigvenni. Sokkal hasznosabb azt megmutatni, hogyan gondolkodjon a vállalkozás: azt fejlessze, ami valóban előnyt ad neki, és amit a projekt végén dokumentálhatóan is teljesíteni tud.
Mi ebben a szerepünk?
Mi akkreditált beszállítóként HR digitalizációs és kapcsolódó digitális megoldásokkal foglalkozunk. Erősségünk a KADRIS 4 rendszer és az ahhoz kapcsolódó folyamatok: humánerőforrás-menedzsment, munkaidő- és jelenlétkezelés, beléptetés, dolgozói önkiszolgáló funkciók és kapcsolódó digitalizációs lépések. A KADRIS 4 egységes platformként kezeli a HRM, a T&A, a beléptetés és a bérszámfejtés területeit, ami jól illeszkedik azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyek nem szigetszerű megoldásokban, hanem átláthatóbb működésben gondolkodnak.
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy sok cégnek nem egyetlen rendszerre van szüksége, hanem egy jól felépített fejlesztési csomagra. Ezért nem csak egy termékben gondolkodunk, hanem olyan összeállításokban is, amelyek a vállalkozás digitális érettségét több ponton erősítik. Ilyen lehet például a HR digitalizáció mellé épített webes fejlesztés, adatvédelmi vagy IKT-biztonsági elem, esetleg egyéb kiegészítő digitális szolgáltatás. Erről érdemes beszélni a piacon, de nem katalógusként: a vállalkozás számára az a fontos, hogy egy kézből átlátható projektet kapjon.
A legfontosabb üzenet
Ez a pályázat nem attól jó, hogy „sok mindenre lehet pénzt kapni”, hanem attól, hogy jól felépítve valódi működési előnyt lehet belőle csinálni. A cégek akkor járnak a legjobban, ha nem csak pályázni akarnak, hanem tudatosan eldöntik, miben kell digitálisan fejlődniük, és ezt olyan megoldásokkal valósítják meg, amelyek a gyakorlatban is használhatók lesznek.
A hivatalos pályázati oldal itt érhető el: Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan!
