Kerekasztal kérdések és válaszok: SBT Protect
A Munkahelyi Digitalizáció – Vezetői Fórum 2026 konferencián a kerekasztal-beszélgetések során számos fontos szakmai téma és kérdés merült fel, amelyekre az időkeretek miatt ott csak részben tudtunk kitérni. Ezért az ott átbeszélt és további felmerült kérdéseket egy blogsorozatban dolgozzuk fel részletesebben.
Az első részben az SBT Protect tapasztalatait mutatjuk be, amely egy több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező magyar biztonságtechnikai és rendszerintegrációs vállalat. A cég komplex gyengeáramú rendszerek, beléptető rendszerek, videomegfigyelő rendszerek és integrált biztonságtechnikai megoldások területén dolgozik, saját mérnöki, support és szervizháttérrel.
A vállalat jelenleg:
- több mint 100 ügyféllel dolgozik,
- 240+ rendszert telepített,
- több mint 26 000 karbantartott perifériát üzemeltet,
- és több, mint 30 fős szakmai csapattal működik.
Az SBT azért is különösen érdekes szereplője ennek a beszélgetésnek, mert egyszerre látja a piacot:
- rendszerintegrátori,
- kivitelezői,
- üzemeltetői,
- és végfelhasználói oldalról is.
A cég saját működésében már használja a KADRIS 4 munkaidő-nyilvántartó rendszerét és terminálját, így nemcsak partnerként, hanem aktív felhasználóként is napi tapasztalatot szerez a rendszer működéséről.
A beszélgetés során gyorsan láthatóvá vált, hogy ma a beléptetés, a munkaidő-nyilvántartás, a HR digitalizáció és az IT infrastruktúra már egyre kevésbé különálló területek. Egy modern vállalat működésében ezek fokozatosan közös platformmá és közös adatfolyammá válnak.
A beszélgetés résztvevői:
Kérdező: Kertész Róbert Tibor
Export Igazgató, ČETRTA POT d.o.o.
Cégvezető, KADRIS 4 Hungary Kft.
Válaszadó: Kazár Elemér
Operatív igazgató, SBT Protect Kft.
Elemér az SBT Protect Kft. operatív igazgatója és társtulajdonosa, aki több mint másfél évtizede dolgozik a biztonságtechnikai és műszaki szolgáltatási területen. Feladatai közé tartozik a vállalat napi működésének irányítása, a szolgáltatási folyamatok fejlesztése, valamint komplex biztonságtechnikai és gyengeáramú rendszerek megvalósításának koordinálása.
Korábbi pályafutása során nagyvállalati környezetben szerzett tapasztalatot műszaki szolgáltatások és értékesítési területek vezetésében, ahol kiemelt szerepet kapott a rendszerintegráció és az ügyfélközpontú megoldások kialakítása.
Munkájában hangsúlyos a technológiai fejlődés követése, a stabil üzemeltetés biztosítása és a hosszú távú partnerkapcsolatok építése.
Ti a gyakorlatban használjátok is a munkaidő-nyilvántartó rendszert. Milyen változást hozott ez a napi működésben, különösen a hatékonyság, az átláthatóság és a vezetői döntéstámogatás szempontjából?
Igaz, nemrég vezettük be a rendszer kötelező alkalmazását, de az eredmények már rövid idő alatt is látványosak. A rendszeresen késő kollégák beérnek időben, és a dohányzásra fordított idő is szemmel láthatóan csökkent.
Jelenleg a legnagyobb kihívást nálunk az jelenti, hogy csak egyetlen terminál áll rendelkezésre a kijáratnál, ami mellett a kevésbé fegyelmezett kollégák könnyebben elsétálhatnak olvastatás nélkül. A rendszer használatát ugyanakkor jelentősen segíti a mobilalkalmazás, amely lehetővé teszi az adatok rögzítését terminál használata nélkül is.
Egy ilyen rendszer bevezetése után mi a nehezebb a tapasztalatotok szerint: maga a bevezetés, vagy az, hogy a napi működésben hosszú távon is fegyelmezetten és jól használják?
Mint minden új rendszer bevezetésénél, itt is nagyon fontos a folyamatos kontroll és visszajelzés a bevezetést követő időszakban.
Ha a kollégák azt látják, hogy minden elmulasztott olvastatás vagy egyéb felhasználói figyelmetlenség után rövid visszajelzést kapnak, akkor a tanulási folyamat jelentősen felgyorsul, és idővel természetessé válik a rendszer használata.
Természetesen ez nagyban függ a rendszer fizikai kialakításától is. Ahol erre van lehetőség, ott forgóvillák vagy gyorskapuk alkalmazásával gyakorlatilag nullára csökkenthető az elmulasztott regisztrációk száma. Ilyenkor már elsősorban csak a speciális távolléti kategóriák helyes használatára kell figyelni.
Ti alapvetően a Siemens világából jöttök, és a beléptetőrendszer oldalon ez a vonal nálatok ma is erős. Mi volt az oka annak, hogy bizonyos esetekben mégis másik megoldást kerestetek, és miért nem találtatok erre évekig megfelelő rendszert?
A Siemens világában valóban többféle beléptető rendszerrel találkoztunk, azonban ezek méretgazdaságossági szempontból sok esetben nem illeszkednek a KKV-k igényeihez. Egy kisebb vállalat számára ezek a rendszerek gyakran túl drágák, túl összetettek, az egyedi fejlesztések és módosítások pedig nehézkesebbek és költségesebbek lehetnek.
A KADRIS 4 esetében számunkra az ár-érték arány, a fejlesztői támogatás közelsége és a rugalmas bővíthetőség jelentette az egyik legnagyobb előnyt. Emellett olyan fejlett munkaidő-funkciókat is tartalmaz, amelyek sok esetben többet nyújtanak a klasszikus beléptető rendszereknél.
Mi volt az a pont, ahol végül úgy láttátok, hogy a KADRIS 4 lehet a megfelelő választás a munkaidő-nyilvántartás oldalán?
Olyan rendszert kerestünk, amely már bizonyított KKV környezetben, megfelelő támogatás áll mögötte, és nem jelent problémát a különböző ügyviteli rendszerekkel való összekapcsolás sem.
Emellett fontos szempont volt a költséghatékonyság és az, hogy a rendszer hosszú távon is fejleszthető és bővíthető maradjon.
A fizikai beléptetési megoldások – például forgóvillák, speed gate-ek és egyéb beléptető elemek – milyen szerepet játszanak ma a vállalati működésben? Mennyire lett ez ma már több egyszerű biztonságtechnikai kérdésnél?
Tapasztalataink szerint egy bizonyos cégméret és munkavállalói létszám felett gyakorlatilag kivitelezhetetlen egy valóban pontosan működő beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer fizikai kontroll nélkül.
Ezek az eszközök ma már nem pusztán biztonságtechnikai szerepet töltenek be. A forgóvillák, speed gate-ek és egyéb beléptető megoldások biztosítják, hogy a rendszerben rögzített adatok valóban a tényleges munkavállalói mozgásokat tükrözzék.
Kivitelezői és partneri oldalról mit láttok: a cégek inkább továbbra is külön kezelik a beléptetést és a munkaidő-nyilvántartást, vagy egyre inkább az integrált, egy platformra épülő megoldásokat részesítik előnyben?
Ez jelenleg még nagyon vegyes képet mutat.
Vannak cégek, ahol a vállalat mérete, a működési modell vagy a külföldi anyavállalat elvárásai miatt természetes az integrált rendszerek használata. Ugyanakkor sok helyen a beléptetés továbbra is kizárólag fizikai biztonsági kérdésként jelenik meg, míg a munkaidő-nyilvántartás a HR és a bérszámfejtés külön világa marad.
Közben egyre többet beszélünk automatizációról és AI-ról, miközben sokszor a legegyszerűbb, legkézzelfoghatóbb digitalizációs megoldások hozzák a legnagyobb napi működési előnyt. Egy jól felépített beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer rengeteg adminisztratív időt tud megtakarítani egy szervezet számára.
A rendszerintegrátorok szerepe mennyire változik ma a piacon? A korábbi, inkább projektalapú bevezetések után mennyire jelenik meg a folyamatos, SLA*-alapú működés és partneri együttműködés?
Ez nagymértékben függ az adott vállalat IT-biztonsági és üzemeltetési szabályaitól. Van, ahol a felhő alapú vagy havidíjas rendszerek teljesen elfogadottak, míg más környezetekben továbbra is kizárólag az on-premise működés jöhet szóba. Megfelelő IT-biztonsági megoldásokkal természetesen a felhő alapú működés is biztonságosan megvalósítható. A jó hír az, hogy ma már mindkét igény kiszolgálható, és a rendszerek képesek alkalmazkodni a különböző vállalati elvárásokhoz.
Hogyan látjátok a jövőt: a digitalizáció iránya inkább az egységes, platform alapú rendszerek felé mutat? És ebben a folyamatban a HR digitalizáció mennyire válhat a biztonságtechnikai megoldások részévé?
A platform alapú, egységes rendszerek fejlődése egyértelműen ebbe az irányba mutat. Ma már szinte minden rendszer összekapcsolható egymással, így a lehetőségeknek sokszor inkább csak a felhasználói igények szabnak határt.
A HR digitalizáció, a beléptetés és a munkaidő-nyilvántartás együtt jelentős adminisztratív időt takaríthat meg a vállalatok számára, miközben pontosabb képet ad a szervezet működéséről és az erőforrások kihasználtságáról.
Sok technológiai megoldás már korábban is rendelkezésre állt, de hiányoztak azok a stabil, jó ár-érték arányú és megfelelő támogatással rendelkező rendszerek, amelyek szélesebb körben is elérhetővé tették ezeket a lehetőségeket.
Az integrált, egyre inkább IT-alapú megoldások erősödésével mennyire változik a rendszerintegrátorok működése? Szükség van több IT-szakértelemre?
Ma már szinte minden IT.
A klasszikus fizikai elemeket leszámítva szinte minden rendszer szoftverekre, integrációkra és adatkapcsolatokra épül. Egy felkészült rendszerintegrátor ma már nem engedheti meg magának, hogy a kollégái ne mozogjanak otthonosan ebben a világban.
Ugyanakkor a beruházások költségcsökkentése miatt sok esetben még mindig éppen azok az integrációs megoldások maradnak ki a projektekből, amelyek hosszú távon a legnagyobb működési hatékonyságot biztosítanák.
Tapasztalataink szerint azonban a rendszer használói idővel érzik ezek hiányát, és sok esetben egy későbbi fejlesztési körben mégis elindulnak az integráció irányába.
*SLA (Service Level Agreement): olyan szolgáltatási megállapodás, amely meghatározza az üzemeltetés, támogatás, hibakezelés és rendelkezésre állás feltételeit, például a reakcióidőket, támogatási szinteket és vállalt szolgáltatási paramétereket.
---
A következő hetekben további kerekasztal-beszélgetések részletes szakmai anyagaival is jelentkezünk. A célunk az, hogy ne marketinganyagokat mutassunk be, hanem valódi piaci tapasztalatokat, rendszerintegrátori nézőpontokat és gyakorlati működési kérdéseket — olyan cégektől, akik nap mint nap találkoznak a munkahelyi digitalizáció valós kihívásaival.
